Tejberizs....kissé megbolondítva

Mai ebéd, zöldborsós-csirkeaprólék leves, grízgaluskával és másodiknak készítettem ezt a mazsolás-tejszínes tejberizst, rumos meggyszósszal.
Először csak egyszerűen akartam, de végül ez lett belőle, nagyon finom lett.

1 l tej + 1 dl tejszín

1,5 csésze gömbölyű szemű rizs

csipet só

2 ek.cukor

1 ek vaníliás cukor +  féldarab vaníliarúd

egy marék mazsola

1 narancs és 1 citrom reszelt héja

2 dl tejszín, habbá verve, 1 ek.cukorral

1 ü. meggybefőt

1-2 tk. étkezési keményítő

1/2 dl rum

A szokásos módon tejberizst főztem, azaz felforraltam a tejet és a deci tejszínt, beleszórtam a rizst, a csipet sót, a vaníliáscukrot és a darabka vaníliát, majd puhára főztem. Addigra a rizs nagyjából felszívja az összes folyadékot, a végén kevertem hozzá a mazsolát, hogy a forró rizs között éppen megpuhuljon, és reszeltem bele a narancs és citrom héjat, persze előtte gondosan megsikáltam mindkettőt dörzsi szivaccsal melegvíz alatt.

Hagytam hűlni, időnként átkevertem.

A meggybefőtt levét leszűrtem egy lábaskába és tűzre tettem, amíg melegedett kikevertem egy csészében a keményítőt kevés hideg vízzel, majd amikor felforrt a lé belekevertem, rögtön kocsonyás kezdett lenni, elzártam a tüzet alatta és hozzáöntöttem a meggyszemeket is, valamint a rumot. Jól elkevertem.
A keményítővel már nem szabad sokáig főzni, mert visszahígul egy idő után.
Külön nem cukroztam, mivel a rizs édes, a hab édes, ez meg kellemesen pikáns lett a rumtól és illatos.
Ezt is hagytam hűlni.




A tejszínt kevés cukorral kemény habbá vertem, majd a már langyos rizshez kevertem óvatosan, nehogy összetörjem.
Tálaláskor a tejszínes, mazsolás rizskupac tetejére is tettem a habból, a meggyszószt  pedig mellé kanalaztam.
Igazából jégbehűtve a legfinomabb, de így is jó volt, ugyanis türelmetlenül éhes voltam és nem tudtam várni a teljes lehűléssel.