a legméltóságteljesebb cica volt

a legméltóságteljesebb cica volt
Tituka 2006-2018 élt 12 évet és 9 hónapot

a legszebb kutyuska

a legszebb kutyuska
Falatka most 10 éves

a legokosabb cica

a legokosabb cica
Szaftika most 10 éves

Keresés ebben a blogban

2011. augusztus 6., szombat

Végre megint egy igazi nyári nap.... nyári menüvel... meggyleves, lecsó, tejszínes málnahab, máglyarakás...


... amihez igazi nyárias menü dukál, bár azt jósolják az okosok, hogy nem tart sokáig, kedden már megint eső, hideg, lehűlés várható.
Nosza gyorsan, korán reggel összedobtam ezeket a finomságokat mára, plusz lesz még egy nagy görögdinnye.
Ezek után kértem a családomat, senki ki ne ejtse a száján azt a szót, hogy éhes és mindenki szolgálja ki magát akkor amikor akarja, mert én napozni szeretnék és olvasgatni, szunyókálva pihenni, élvezni a nyári nap minden szépségét.



Meggyleves

1/2-1 kg friss meggy, vagy fagyasztott, vagy befőtt
cukor, fahéj, szegfűszeg ízlés szerint
2-3 dl tejszín
1-2 ek. liszt vagy étkezési keményítő

Először mindig a vizet forralom fel a fűszerekkel cukorral / ha kompótból készül akkor annak a leve is hozzáöntve természetesen/, amennyi levest szeretnék, és ezt habarom be, a lisztet vagy az étk. keményítőt elkeverem kevés vízzel vagy tejjel és besűrítem a levet.
Ezután átszűröm az egészet egy másik fazékba vagy lábasba, azért így, ha esetleg a habarás kicsit csomós lenne / lesz akkor attól is, és a belefőtt fűszerektől is megszabadulok így, a halálom, ha a levesben ott úszkálnak.
Ebbe az átszűrt, besűrített lébe szórom a friss meggyet vagy a fagyottat, vagy a kompótot - attól függően milyen évszakban vagyunk - hozzáöntöm a tejszínt is, már csak egyet forralok rajta, épp csak a meggy kicsit átfőjön, és kész.
Tejszínhab-pamacsokkal szoktam tálalni.
Az összes gyümölcslevest ezzel a módszerrel készítem, így garantáltan mindig szép sima, krémes a levük.





Lecsó

1kg paprika, karikára vagy hasábra vágva
1 db hegyes erős, vagy bogyiszlói almapaprika
2-4 db paradicsom, kockára
4 db nagy vöröshagyma, kockára
15 dkg füstölt szalonna
pici pirospaprika
debreceni kolbász, vagy jó minőségű virsli, karikázva
hozzá még: tarhonya, nokedli, tojáshabarék, rizs /attól függően épp mit kívánunk hozzá/


A szalonnát zsírjára sütöm, ehhez jön a rengeteg vöröshagyma, azért ilyen sok, mert tapasztalatom szerint ez adja a jó sűrű szaftot a lecsó alá. Nem szeretem, ha vizes lében úszkál.
Ha kellően megdinsztelődött a hagyma, meghintem pici pirospaprikával és megy hozzá a paradicsom, amivel addig főzöm, amíg bőven levet enged, majd ezután teszem hozzá a paprikát, átkavarom és lefedve roppanósan puhára párolom, a végén adom hozzá a felkarikázott debrecenit, vagy virslit.
Jelen esetben tarhonyával tálaltam.




Tejszínes-túrós málnahab

1/2 kg málna /most már fagyasztott, de jó eperrel, szederrel, ribizlivel, külön-külön vagy minddel vegyesen egyszerre/
25 dkg túró
10-15 dkg cukor
vaníliakivonat, vagy cukor
4 dl tejszín kemény habbá verve

Jó pár szem málnát félre rakok a tetejére majd, a többit a cukorral,van.kivonattal és a túróval krémesre turmixolom, majd a kemény tejszínhabot óvatosan hozzáforgatom és poharakba töltögetem, tetejére mennek a málnaszemek és jól behűtöm.
A málnát én soha nem paszírozom át, mert annyira szeretjük, hogy a magjait is szívesen esszük.
Igazából málnával szeretem legeslegjobban azért mert olyan illatos, édes, finom az egész.
Szétolvad a szájban.
Persze a többi bogyóssal is finom, csak nem ilyen illatos.





Máglyarakás

1/2 darab kalács, kicsit száraz volt már
4 tojássárgája
10 dkg cukor
1/2 l tej
vaníliakivonat
4 tojásfehérje kemény habbá verve
3 db nagy alma, hámozva, vékony lapkákra vágva
fahéj
barnacukor
baracklekvár

A kalácsot ujjnyi szeletekre vágtam és egy kivajazott tepsiben egymás mellé fektettem.
A tojások sárgáját habosra kevertem a cukorral, a vaníliával és hozzácsorgattam a tejet.
Szép egyenletesen a kalácsszeletekre csorgattam, mindegyik kapjon belőle, ne maradjon száraz egy sem.
Amíg a kalács beszívja a folyadékot addig megpucoltam az almát, lapkákra vágtam és egyenletesen ráterítettem a kalácsra, meghintettem bőven barnacukorral, fahéjjal és sűrűn baracklekvárt pötyögtettem rá.
Ezekután ment a meleg sütőbe, közepes tűznél jól összesütöttem, akkor jó ha a barnacukor karamelles már és az alma kicsit szottyos a tetején de még nem esett szét.
A kemény habbá vert fehérjébe a végén belekeverek 2-3 ek. lekvárt, hogy szép színe legyen, és a megsült máglyarakás tetejére simítom, visszateszem kb. 10 percre a meleg sütőbe, ill. csak annyi időre hogy szép sült színt kapjon a hab.
Langyosan a legfinomabb.


Ez pedig a kertünkben a trombitafolyondár, csak úgy ontja a virágait.




5 megjegyzés:

  1. Én is szívesen kiszolgáltam volna magam, míg te napozol. Végigettem volna ezt a nagyon guszta menüt, aztán valakit megkértem volna, hogy görgessen haza :DDDD

    VálaszTörlés
  2. Micsoda komplett menü-de jó lenne holnap ebédre így, egyben!
    A trombitafolyondár a kedvenc cserjém, gyönyörű!!!

    VálaszTörlés
  3. Petra, :-) szívesen adtam volna, haza is görgettünk volna:-) Annyira bolond időjárás van, tiszta hőség volt a hétvégén, muszáj volt így megoldani, mert nincs rosszabb a meleg konyhánál hőségben, ma este megint jön a lehűlés, tisztára kikészíti az embert:-))))

    Trinity, hajnalban kicsit belehúztam, míg a család aludt, azután egész nap nyugalmam volt és hűsöltem, olvastam, isteni volt:-))))
    Én is szeretem ezt a cserjét, gyönyörű a virága,egy rózsalugasos állványra akartuk felfuttatni, kezdetben jó is volt, de egy nagy vihar összedöntötte az állványt, ki se tudtuk venni alóla, körbefonta és dombszerűen beborította és így nő a kert közepén, úgy hagytuk, mert így is szép:-))))))

    VálaszTörlés
  4. Kedves Anikó!

    Nagyon szeretem a blogját, mert más mint a többi. Nem a profi képeken van a hangsúly, olyan alapanyagokon, amit valószinüleg sosem fogok levenni a polcról. Ez a blog meg van bolonditva egy csepp "déditörténelemmel",közvetlen, sugárzik belőle a szeretet:)

    VálaszTörlés
  5. Vaníliaholdacska, meghatódtam, olyan kedves hogy ilyeneket ír, úgy gondolom a dédiket, nagymamákat, anyákat, a főztjüket, a sütijeiket, mindig emlegetni kell hiszen mindent tőlük tanultunk, tanulunk, így folytonos az élet, ahogy az ő vérük folyik bennünk, valamelyikük - vagy mindegyikük vonásait hordozzuk arcunkon, a kezünkben az ő mozdulataik vannak, bármit is csináljunk velünk vannak, beszélnünk kell róluk, így őrződnek meg az emlékezetben. Én nagyon szerettem őket és örülök, hogy ez meglátszik a blogon, mai kifejezéssel "átjön":-))))
    Nagyon köszönöm kedves szavait, végtelenül jólesett, visszaigazolást adott, hogy érdemes csinálnom, mert másoknak is ad valamit:-)))))

    VálaszTörlés